Vajon lépést tart velünk a lelkünk?

Csak rohanunk, semmire sincs időnk. Nincs adventi készülődés, csak egy rohanás, hogy minden férjen bele az időnkbe, hogy mindenhova érjünk oda. Munkahelyre, télapó ünnepélyre, énekpróbára, az esti tornára, és legyen vacsora, olvassuk el a híreket, készüljünk a másnapra. Csak rohanunk, már magunk sem tudjuk mi a cél. Vajon lépést tart velünk a lelkünk? Ezt a… Tovább »

Túlbonyolított kezdetek

Mert van az úgy, hogy az ember ismerkedik. Megismerkedik valakivel, randira megy, és máris variál. Variál, mert nő, mert másként gondolkodik. Honnan tudjuk hogy jó volt az első randi? Hogy jó volt neki is az együtt töltött éjszaka? Hogy akar -e többet? Akar -e még minket? Vajon tényleg felhív? Vagy csak ígéri? Millió kérdés, amit… Tovább »

Mit kezdjünk a negatív kritikákkal?

Ha blogot ír az ember, számolnia kell a negatív kritikákkal. Mégis késszúrásként ér mindegyik, mégis fáj egy picit belül. Mert miért is ír blogot az ember? Biztos mindenki másért, én például azért, mert kicsi gyerek korom óta folyton írhatnékom van. Tele van a táskám fecnikkel, folyton mindent felírok, írok és írok.Feladatokat, ötleteket, mindent ami eszembe… Tovább »

Barátok közt

Ha már végképp el vagy keseredve. Amikor minden rossz. Minden fáj. Baj jön baj hátán. Betegség, gondok, problémák. Minden betegségnek lelki okai vannak. És a stressz. Hát nem szabad stresszelni.  Aha. Amikor már minden a feje tetején áll, te legyél nyugodt, ne idegeskedj, és ne izgulj.  Nézz magadba, meditálj, imádkozz, simogasd a kutyát, nézd a… Tovább »

Bámulhatom? Vagy illetlenség? – Gondolatok egy újságcikk nyomán

Mai napig nem tudom, mi a helyes, mit tegyek, mit kéne tennem, ha egy furcsa betegséggel küzdő embert látok. Legyen az egy ronda bőr, egy foltos arc, vagy akár kerekesszék. Nem tudom hogyan kéne viselkedni, zavarba jövök, sokszor inkább elkapom a tekintetem. Mi emberek kíváncsiak vagyunk. Van egy lány a városban, akit látásból ismerek. Megismerem… Tovább »

Magányba zárva

Te voltál már így, hogy vége a napnak, és egyedül vagy? Tested pihen, lelked üres, nem ért meg senki, csak az egyedüllét a tiéd. Melankolikus érzés. Magadban vagy. A munka, a teendők már nem kötnek le, elvégezted amit kellett. Tiéd az idő. Tiéd az érzés. Az egyedüllét. Vannak ugyan barátok, társak, körülötted zajlik az élet…. Tovább »

Vannak napok

Vannak napok, amikor kiüresedik a lelkem. Csak átfolyik minden , semmi nem ereszt gyökeret. Nem fog az átok, nem számít a szidás. A jó dolgok elraktározódnak mélyen. Vannak napok, amikor egy halvány mosoly csak a kincsem, nem ivódik belém a sok szépség körülöttem. Fáradt zöldek a fák, fáradt kék az ég. Csak telik a nap,… Tovább »

Ha nincs lelkierőd

Gondolkodom mit tegyek, napok óta bizonytalan vagyok. Hívjam, ne hívjam? Örül? Vagy megbánt? Mi a helyes ilyenkor? Hol vagyok én a történetben? Hova lett a boldog napok magabiztossága? Miért öli meg a csend a vágyakat? Teljes bizonytalanságban telnek a napok, hagyom lecsendesedni. Hagynom kell pihenni a gondot. Neki kell hogy hiányozzak, neki kell hogy fájjon…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!