Már télen nézegette az épülő szép fehér falú hotelt. Fent a magas parton épült, rálátással a vízre. A munkások már befejezték a munkát, készülődtek a tavaszi átadásra. Szép épület volt. Elegáns, mégis egyszerű. Hófehér fala vakított, ovális ablakkeretei zölden hívták a tavaszt. Ketrin látta, amint a fess úriember kifizeti a munkásokat, látta, ahogy intézkedik, kezében… Tovább »

Az éjszakai beszélgetések hajnalba nyúltak már.  Minden érdekelt, mindent tudni akartam róla. Mit szeret, mit utál, mit eszik, milyen az anyja. Szereti -e a zenét, miért hagyta el a barátnőjét, mit gondol a dilisekről, szóval minden. Minden tudni akartam, mindent megkérdeztem, órákig tudtunk a semmiről is beszélni. A vonzalom a kémia az éteren keresztül is… Tovább »

Éjszaka egy óra múlt. Már majdnem pontosan időzít. Kezd nagyon pontos lenni, szinte rémisztő, ahogy az óra mutatója világítja a számokat. 1.11 Nyakam nyirkos, melleim közt izzadságcseppek gördülnek. Kéjesen felnevetek, a legszebb részeim. Fejem kába, szinte gépiesen nyúlok a pohárért. Iszom, és megtörlöm a homlokom. Sarkig tárom az ablakot. Szakad az eső. Csendes őszi, jólesik… Tovább »