Ny\u00e1r volt. Olyan szerelmes voltam, amilyen m\u00e9g soha. Ott l\u00e9pkedtem \u00e1lmaim f\u00e9rfija mellett, aki felemelt a f\u00f6ldr\u0151l mint egy leejtett elhagyott sz\u00fcrke kis madarat. Felemelt, kez\u00e9be vett, megmutatta milyen szeretni. Csod\u00e1s helyekre vitt, \u00e9tteremben ett\u00fcnk, az addig csak t\u00e1volr\u00f3l n\u00e9zett finom helyekre. Mikor el\u0151sz\u00f6r \u00fcltem a kocsij\u00e1ba, alig tudtam besz\u00e1llni. Mert lefele kellett l\u00e9pni, szinte beestem az aut\u00f3ba.\u00a0 M\u00e9lyen \u00fcl\u0151, sportkocsi volt, met\u00e1lsz\u00fcrke divatos sz\u00ednben. Vacsor\u00e1zni vitt, megtan\u00edtott miket kell enni, megtan\u00edtott a divatra, szuper sz\u00e9p ruh\u00e1kat kaptam.\u00a0 Dics\u00e9rte a testem, v\u00e1ltig hajtogatta remek n\u0151 vagyok. T\u00f6bb van bennem, sokkal t\u00f6bbre vagyok k\u00e9pes. Nos, ebben tal\u00e1n igaza volt, de ezt akkor m\u00e9g nem tudtam. Csak \u00e9ltem boldogan, azt hittem \u00e1lmodom az \u00e9letet. Utaztunk, sz\u00e9p helyekre vitt, tal\u00e1n m\u00e9g romantikus is volt. Akkor \u00e9ppen Si\u00f3fokon s\u00e9t\u00e1ltunk. K\u00e9z a k\u00e9zben, meleg f\u00fclledt d\u00e9lut\u00e1n. Egy kirakatban megl\u00e1ttam egy s\u00e1rga t\u00e1lc\u00e1t. Olyat, aminek k\u00e9toldalt f\u00fcle van, \u00e9s \u00e1gyba lehet vinni benne\u00a0 a reggelit. Azt hittem, tal\u00e1n egyszer \u00edgy lesz. Egy boldog p\u00e1r lesz\u00fcnk, \u00e9s ez a t\u00e1lca volt az els\u0151 jelk\u00e9p ahhoz az \u00fathoz, amit tal\u00e1n vele szerettem volna. Egy boldog csal\u00e1di \u00e9letet. De nem \u00edgy lett. Egy sz\u00e9p napon lecser\u00e9lt egy frissebb fiatalabb n\u0151re. Elhaj\u00edtott mint egy haszn\u00e1lt rongyot. \u00d6sszet\u00f6rte a sz\u00edvemet. Megal\u00e1zott, megs\u00e9rtett, megb\u00e1ntott. Ugyanaz a szerencs\u00e9tlen sz\u00fcrke kis mad\u00e1r lettem aki azel\u0151tt. Csak m\u00e1r t\u00f6r\u00f6tt sz\u00e1rnnyal, aki nem tud tov\u00e1bb rep\u00fclni. \u00d6sszet\u00f6rt l\u00e9lekkel kedvetlen\u00fcl \u00e9ltem a napokat. Sok, nagyon sok id\u0151be telt, m\u00edg elfelejtettem, \u00e9s m\u00e1r nem gondoltam r\u00e1 minden \u00e1ldott reggel. Azt\u00e1n az id\u0151 mindent meggy\u00f3gy\u00edtott. Az \u00e9let ment tov\u00e1bb. Szerelmek j\u00f6ttek mentek, a s\u00e1rga t\u00e1lca, m\u00e9g mindig megvan. R\u00e9g jutott eszembe az a meleg f\u00fclledt ny\u00e1ri nap, amikor megvette nekem. Mit keres m\u00e9g mindig itt az \u00e9letemben, az a megal\u00e1z\u00f3 v\u00e9g\u0171 gy\u00f6trelmes szerelem ak\u00e1r csak egy apr\u00f3 pici szil\u00e1nkja is? Semmit. \u0150 m\u00e1r r\u00e9g meghalt, \u0151 m\u00e1r r\u00e9g egy m\u00e1sik \u00e9letet \u00e9l, s tal\u00e1n odaf\u00f6nt \u00e1lmodik a s\u00e1rga t\u00e1lc\u00e1r\u00f3l. A s\u00e1rga t\u00e1lc\u00e1t ma kidobom. Most hogy meg\u00edrtam a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, \u00fagyis \u00f6r\u00f6kre megmarad. Ahogy a nagy szerelmek, nagy \u00e9rzelmek, az \u00e9let\u00fcnk egy egy r\u00e9gi r\u00e9szei. Ebb\u0151l \u00e1ll \u00f6ssze a nagy, eg\u00e9sz. Az amilyenn\u00e9 v\u00e1ltunk. M\u00e1r nem b\u00e1njuk ha szomor\u00fa v\u00e9ge lett, \u00edgy lett\u00fcnk azz\u00e1, amik most vagyunk. A s\u00e1rga t\u00e1lc\u00e1ra t\u00f6bb\u00e9 nincs sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\r\n
<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/lelkicseppek.cafeblog.hu\/files\/2017\/11\/20171105_101621-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}