Vajon tudjuk azt, hogy mikortól vagyunk öregek? Számít -e manapság az az érzés, amit belül érzünk, amennyinek érezzük magunkat, annyi évesek vagyunk? Számít a papír, a születési évszám, meg vagyunk bélyegezve? Ha ötven akkor az az, és hiába érezzük magunkat virgonc negyvenesnek? És vajon az ötvenes már öregnek számít?
Mit gondol a tini, aki lát egy őszülő halántékot. Ez már öreg. Vagy attól fogva hogy néniznek vagy bácsiznak bennünket?
Talán az a hivatalos öregség amit a kormány mond? Amitől fogva már jár az “öregségi nyugdíj”? Hiszen az a neve is, öregségi nyugdíj. Akkor már 60 fölött tutira öregek vagyunk?
De kérdem én, amíg a hatvan éves lefutja a maratont, a húszéves meg álmatagon cammog, ki is az öreg? És ha pont egy ötvenes nőnek vannak még álmai vágyai, és kreativitása új dolgokra, akkor fiatalos? Lehet a harmincas céltalan, életunt, és kiégett, míg egy friss nyugdíjas fitt és teli élettel.
Hol kezdődik az öregkor? Mindenkinek máshol? Vagy nincs is erre általános szabály? Elég ha érezzük hogy öregek vagyunk, és akkor az már az? Ha már nehéz cipőt kötni, ha már húzzuk a szánkat egy esti programhoz, nehezen indulunk el egy moziba, és reggelente fáj a térdünk, akkor már öregek vagyunk? Vagy csak öregszünk?
Van akire azt mondják, sosem öregszik, van akire azt, hogy koravén. Akkor mégsincs általános szabály? Mindenki a saját szabályai szerint öregszik? Ahogy él, és amit tesz, aszerint érkezik hozzá az öregkor?
És vajon miért beszélünk úgy az öregségről, mint valami bűnről? Egy bűnről, amiben ártatlanok vagyunk. Nem tehetünk róla, sem ellene. Na jó, picit talán késleltethetjük. Átszabathatjuk az arcunkat, feltöltethetjük a ráncainkat. És akkor talán örök fiatalok maradunk? Vagy inkább sajnálatra méltó öregecskék?
Mi számít igazán? Csakis az érzés, a belülről fakadó belső energia, amitől frissek és fiatalosak maradunk. Ha nem hagyjuk el magunkat, és elménket, használjuk az agyunkat, mozgatjuk a tekervényeket, és dolgoztatjuk a testünket, akkor azt fogják mondani mások hogy még mindig fiatalok vagyunk?
És egyáltalán, számít, hogy mit mondanak mások? Vagy csakis a saját véleményünk fontos? Mit közvetít a média, mit ír az újság?
Egy idős nőt megtámadtak. Majd kiderül a hír: egy 52 éves nőt megtámadtak. Akkor tehát a média szerint az 52 éves már öreg?
De hisz 10 év is hátravan a nyugdíjig, akkor meg mégsem öreg?
Honnan számoljuk, honnan számítják? A kérdéseknek vége hossza nincs, de az életünknek mégiscsak van.
Mindenki maga dönti el, hol a határ, hol az a vonal, ami fölött már idősnek számít. Belülről érzi, és érti ki is az idős.
Te már annak számítasz?
Te mit gondolsz erről?